Ezúttal Robert "Bobby" Pires ismerhetitek meg kicsit közelebbről.
Robert Pires 1973. Oltóber 29.-én született Reimsben.Karrierjét a helyi csapat ifijei között kezdte meg, mielőtt a Metzhez igazolt ahol már bemutatkozhatott a nagyok között is.
A Metzben 162 meccsen 43 gólt lőtt és megnyerte a francia ligakupát.
Metzben nagyon meg voltak elégedve Pires játékával, de felfigyeltek rá a nagyobb klubbok is. Ő a Marseillet választotta, ahova 5 millió font fejében igazolt.
A francia óriásklubban viszont nem ment neki úgy a játék ahogy szerette volna. Idővel még a szurkolók is kikezdték, így hát nem volt maradása.
66 meccsen 8 gólt lőtt mielőtt 2000-ben elvitte volna az Arsenal.
Az Ágyúsok a Barcelonahoz távozott Marc Overmars pótlására vették, és eleinte itt sem ment neki a játék. Főleg azért, mert az első pár hónapban nem számított rá alapemberként Arsene Wenger. Főleg azért akadtak gondjai, mert nehezen szokott hozzá fizikálisan az Angol bajnoksághoz.
Idővel azonban már formába lendült és például csodálatos szóló gólt lőtt a Lazionak a Bajnokok Ligájában és győztes gólt lőtt a Tottenhamnek az FA kupa elődöntőjében (a választás azért esett Piresre mert tegnap előtt ünnepeltük a St.Totteringhams napot és ő nagyon szeretett gólt lőni a Sp*rsnek) a kupát viszont elvesztettük a Liverpoolal szemben.
A következő szezonban viszont már cúsformában futbalozott Robert. Csodálatos góloakt szerzett a bajnokságban, és ő is adta a legtöbb gólpasszt. Minden megmozdulása élményszámba ment a Highburyben.
A csapat duplázott Pires pedig megkapta az év játékosának járó díjat. A fényes sikereket viszont beárnyékolta egy súlyos sérülés ami miatt ki kellet hagynia a nyári világbajnokságot is, ami nagy csalódás volt számára, hiszen már tagja volt a 2000-ben EB-t nyerő Francia válogatottnak is.
A visszatérésére 2002 novemberében került sor egy Auxerre elleni BL meccs alakalmával.
A szezon hátralévő részében 20 mérkőzésen kezdett a bajnoksában és 14 gólt lőtt, többek között ő szerezte a győztes találatot a Southampton elleni FA kupa döntőben is.
A következő szezonban is a csapat tagja volt, mikoris ak lubb történelme legfényesebb sikerét érte el. Veretlenül megnyerte a bajnokságot.
Thierry Henryval félelmetes kettőst alkottak, ketten együtt 57 gólt lőttek a szezon során.
A legememlékezetesebb gólt a Liverpoolnak lőtte az Anfielden egy csodálatos távoli lövésből.
Pires a szezont 14 góllal és 7 gólpasszal fejezte be a Premiere Leagueban, ő volt az Arsenal második elgeredményesebb góllövője (Thierry Henry mögött) és gókpaszt is csak egy valaki adott nála többet (Dennis Bergkamp).
A 2004/2005-s szezonban Pires lett a bajnokság 3. legjobb góllövője Thierry Henry és Andy Johnson mögött. Valamint begyűjtötte a 3. FA kupáját miután az Arsenal a döntőben büntetőkkel legyőzte a Manchester Unitedet.
A 2005/2006-os volt Pires utolsó éve az Arsenalnál, miután ő két éves szerződés hosszabítást szeretett volna, de Arsene Wenger szokásához hűen csak egy éves szerződést kínált neki mint a többi 30 év feletti játékosnak.
A távozása akkor dőlt el végleg, miután Wenger a Bl döntőben Jens Lehmann kiállítása után őt hozta le.
2006 májusában pályára lépett az utolsó meccsen a Highburyben, sőt gólt is szerzett.
Nyáron a Villarealba szerződött.
Az Arsenalban 189 bajnoki mérkőzést játszott és 62 gólt lőtt.
A spanyolországi karrierje nem indult túl jól, hiszen már a nyári felkészülés során súlyos sérülést szenvedett és csak az utolsó hónapokra tudott visszatérni.
Az első gólját a Villarealban egy Betis elleni 3-3-as meccs alkalmával érte el.
Pires jelenleg is az idén kifejezetten jól szereplő Villareal egyik alapembere.
