Arsenal FC

Egy nehéznek igérkező mérkőzés, és mi lett belőle? Parádé! Még úgyis hogy 45 percen kersztül 10 emberrel játszottunk. Azon kevés meccsek közé tartozott amelynek minden egyes pillanatát élveztem és tudtam hogy itt csak nyerni lehet. Álomkezdés, már a 8. percben vezettünk. Aztán mintha a régi nagy Arsenalt láttam volna. Csodálatos megoldások, sarkazások, gyönyörű passzok. Meg is lett az eredménye ennek a játéknak a 35. percben már 2-0 volt Cesc góljával. Mint is mondhatnék erről a fiúról. Talán csak annyit hogy egy zseni, és most már a góllövő cipőjét is megtalálta. Senderosról pedig még mindig csak annyit tudok elmondani hogy egy balfasz. Volt egy jó szezonja de utána csak hibák sorozata. Cserének megteszi....
10 emberrel játszottunk, arra számítottam mostantól rághatom a körmöm de nem! Hamarosan mi rúgtunk egy nagyon szemtelen és szép gólt Rosicky révén. Igaz utána szépített a Pompey de valószínűleg már ők sem hiték el hogy nyerhetnek....
Mi viszont akár 5 vagy 6 góllal is nyerhettünk volna. Bár ezt minden meccs után el lehet mondani de azon a délutánon még azt sem bántam hogy néhány helyzet kimaradt, mert annyira gyönyörű volt a játék. 2 hét mulva pedig rangadó a Tottenham Fuckspurs ellen a Shit Hart lanen. Már csak a presztízs miatt is nyerni kell, de most a bajnokságban is nagy a tét.